"A végzős gimnazista Celeste Watkins számára minden egyes nap brutális bátorságpróba. És Celeste nagyon fél. Elszigeteltté válik, mert túlságosan okos, a beszéde túlságosan modoros, viselkedése pedig túlságosan eltér az átlagostól, ezért úgy érzi, nem marad más választása, mint direkt távol tartani magát mindenkitől.
De az egyetem felszabadíthatja, nem? Ha kibírja ezt a borzalmas utolsó évet a gimiben, akkor talán minden rendben lesz. Ha sikerül találnia csak egyetlen embert, aki mentőkötelet dobhat neki, akkor talán, talán nem lesz baj.
Justin Milano, a másodéves, szintén különc egyetemista lehet talán az a személy, aki kicsalogatja Celeste-et magányos világából. Talán megmentheti a lányt… legalábbis ha Celeste elfogadja a segítségét.
Ha összefognak, talán jó páros lehetnek. Ha összefognak, talán megmenthetik egymást. És ha összefognak, talán megmenthetnek egy másik párost is: két embert, akikről Celeste tudja, hogy teljes szívből, szenvedélyesen, bolondulásig szeretik egymást."
Celeste egy igazán különleges lány. Kiskorában olyan szörnyűségnek volt szemtanúja, ami örökre megváltoztatta az életét és a személyiségét. Most már évek óta nem Fotó Finn nyújtja számára a támaszt, már majdnem felnőtt, de még mindig ugyanolyan modorosan és választékosan beszél, mint kiskorában, amitől teljesen kilóg a sorból. És az a szomorú, hogy hiába egy kivételes, őrülten okos és intelligens lány, ő csak a negatívat látja magában, mert nehezebben illeszkedik be, mint ahogy szeretné. Bevallom őszintén, engem néha zavart. És nem azért, mert ilyen, szerintem igazán elbűvölő és kedves karakter. Inkább azért zavart, mert túlságosan alábecsülte saját magát, és mert folyton amiatt aggódott, hogy vele van a baj, és ezért nem lesz soha normális élete, és végül pont ez lett az, ami miatt majdnem elveszítette azt, aki mindenhogy szerette volna.
Justin egy ennivaló, édes fiú! És a vicces, hogy nem az a tipikus álompasi, akiről a lányok álmodoznak, mert esetleg, ügyetlen, csapongó a gondolkodása, és néha nehéz követni, de éppen ezek a kis tökéletlenségek teszik imádnivalóvá. Imádom, nekem is kell belőle még egy! Ő jobb helyzetben volt, hiszen ő már megbékélt saját magával, megtanulta szeretni is magát, és az erősségeire koncentrálni. De ami csodálatos benne, hogy segített Celeste-nek is végigjárni az útját, végig fogta a kezét, és ő biztosította, hogy bármit is tegyen, nem fog egyedül maradni, mert nagyon sokan szeretik. Justin Milano-t mindenkinek!
Mondjuk nem kéne meglepődnöm, hogy ismét olyan szereplőkkel találkoztunk, akik seperc alatt belopták magukat a szívembe. Mert hát Matt és Julie után már nem is lehetett kétséges, hogy az írónő profi a karakterek megalkotásában. És ha már Matty és Julie... nagyon féltem miattuk. Nagyon izgultam, és végig ott mozgott az agyamban, még a legszebb Celeste és Justin jelenetek közben is, hogy "na de mi lesz velük?", úgyhogy a végén csakúgy potyogtak a könnyeim. Gyönyörű volt, tényleg.
Dallas egy igazán érdekes jelenség volt. Először teljesen együtt éreztem Celeste-tel, mert engem is elég váratlanul ért Dallas barátságossága, és tessék, mi lett belőle! Az ember ott talál barátokra, ahol a legkevésbé számítana rá. Erre Zeke is egy tök jó példa. De amúgy tele volt a könyv kellemesen meglepő karakterekkel, úgyhogy a mellékszereplők szála is egyszerűen tökéletes volt.
Tetszett, hogy végül is nem csak arról szólt a regény, hogyan éli meg Celeste az első szerelmet, hanem arról is, hogyan fogadja el és szereti meg magát, hogyan hozza meg a legfontosabb döntéseket. Mert igenis fontos döntés, hogy melyik iskolán fog továbbtanulni, és ha egyet kiválaszt, vajon a megfelelő okokból választja-e azt.
5/5 pont
Nem lepődtem meg túlzottan, hogy imádtam a könyvet. Jessica Parkot már az első kötettel a szívembe zártam, és még mindig tartja a helyét. Annyira kedves a történet, annyira tele van szeretettel és melegséggel, hogy nem lehet nem szeretni.
Nem lepődtem meg túlzottan, hogy imádtam a könyvet. Jessica Parkot már az első kötettel a szívembe zártam, és még mindig tartja a helyét. Annyira kedves a történet, annyira tele van szeretettel és melegséggel, hogy nem lehet nem szeretni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése