Már régen rajta volt a listámon, de ez is egy olyan könyv, amihez nem tudok bármikor hozzáfogni. Most az volt a legfőbb ösztönző erő, hogy elolvassam, mielőtt megnézném a moziban. Utána olvasgattam néhány dolgot, megnéztem az előzeteseket, és kiderült, hogy ezért aztán felesleges volt sietnem, mivel a filmnek kábé semmi köze nem lesz a könyvhöz. Ami szomorú, de tényleg.
"Már a sorozat nyitókötetében sem volt éppen leányálom a rejtélyes Próbák első szakasza a gyilkos Útvesztőben. A Tisztás túlélői most újabb titokzatos kalandnak, még kegyetlenebb kísérletnek néznek elébe: vár rájuk a Tűzpróba. Az Útvesztő ugyancsak szenzációs bestsellerré lett folytatásában Thomasra és társaira újabb vérfagyasztó megpróbáltatások várnak. A Föld felszínét hatalmas napkitörések jórészt felperzselték, az emberiséget megtizedelte egy halálos vírus. A fiatalok megtudják, hogy ők is megfertőződtek, ám ha kiállnak egy újabb Próbát, meggyógyulhatnak. Kalandos útjuk során nyoma vész a csapat egyetlen lány tagjának, Teresának, és a fiúk elhatározzák, hogy felkutatják, még ha ez az életükbe kerül is. Halvány fogalmuk sincs róla, micsoda elképesztő veszélyek várnak rájuk… "
Nem volt semmi bajom az első könyvvel. Izgalmas, pörög, jók a karakterek, egyáltalán nem egysíkúak, van benne egy csomó rejtély, gonosz emberek, emberek, akik talán mégsem gonoszak, de talán nem is jók... szóval igazából minden adott arra, hogy egy jó kis könyv legyen. Viszont az is igaz, hogy nem élveztem annyira, amennyire kellett volna. Nem szippantott magába annyira, hogy ne várjam a végét, és ez nálam elég döntő dolog tudott lenni. De azért kíváncsi voltam a folytatásra, és tetszett is.
Thomas karaktere szerintem elég ütős. Mindig mások megmentésére siet, akkor is, ha ezzel a saját épségét kockáztatja. Ezzel együtt viszont kellően emberi ahhoz, hogy néha olyan gondolatai legyenek, amikre nem büszke. Úgy értem, lényegében még egy gyerek, hát nem várhatjuk el tőle, hogy mindenféle aggály nélkül belevesse magát a veszélybe, és soha ne kételkedjen. Még a felnőttek se tudnák így csinálni, ettől vagyunk emberek. Szóval én nagyon bírom őt, szerintem jól ki van találva. Az már más kérdés, hogy egy kicsit már soknak tűnik, hogy mennyire Thomas-centrikus az egész könyv. A felirat a nyakán, ami csak azért se lehet átlagos, a táblák a városban, a megmentés, a végén a fordulatok... és még mindig nem értem, hogy miért. Gondolom, ez a későbbiekben már csak kiderül, mindenesetre már idegesít egy kicsit.
A többiekre most nem szánok külön bekezdést, mert igazából annyira egyenletesen eloszlott a fontosságuk. Teresa-t nem igazán tudom hová tenni, még ha volt is oka arra, amit tett, akkor is kicsit furcsállom a dolgot. Thomas folyton megkérdőjelezte, hogy vajon tényleg ezt meg azt kell-e csinálniuk, Teresa viszont csak csinálta... mindegy, megértem, hogy Thomas most egy kicsit távol akarja tőle tartani magát. Ugyanakkor az se tetszik, hogy bejött Brenda a képbe, mint lehetséges love interest, mert nem kell szerelmi háromszög. Egyébként látom a potenciált a karakterben, szóval nem mondanám, hogy rossz, de ne legyen háromszög. Minho hozza a szokásos fafejű, szabadszájú formáját, amiért nem lehet nem imádni és utálni egyszerre. Newt most kicsivel kevesebb szerepet kapott, amit kicsit sajnálok, de legalább él.
Ugyanazokat a dolgokat itt is elmondhatom: izgalmas, pörög, fordulatokkal van tele és meglepetésekkel, még egy nyúlfaroknyi romantikát is kaptunk, szóval teljesen rendben van.
4/5 pont
Fogalmam sincs, hogy a jó szavak ellenére, amiket komolyan is gondolok, miért nem imádom. Talán hiányzik belőle valami, amire nekem szükségem lenne... de itt is vártam a végét. És ez nem jó. Kicsit nekem sok, nagyon sok benne az ismeretlen, ami idegesít, sokszor értelmetlennek tűnnek a kiderült dolgok. Mindenesetre el fogom olvasni a harmadik részt is, de ki tudja, mikor...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése